Üdvözli Önt a XVI. Kerület Kertvárosi Egészségügyi Szolgálata

Rendelési idők: H-P: 8:00-20:00 - Tel: +36 1 401-1300 - Előjegyzés

Csontsűrűség mérés

Általános tájékoztató

A csontritkulás korunk egyik népbetegsége, mely megelőzhető, időben történő felismerésekor késleltethető, kezelhető.

Milyen esetekben ajánljuk?

Csontsűrűség mérés csontritkulásban szenvedő betegeknek, nőknek és férfiaknak egyaránt ajánlott. Csonttörésen átesett, klimax körüli életkorban levő nőknek, vagy olyanoknak, akiknek a családjában csontritkulásra visszavezethető törés fordult elő. Hormonális betegség felszívódási zavar, vagy cukorbetegség esetén.

A denzitometria általános indikációi:

  • 65 éves kor feletti nőknél,
  • 65 éves kor előtt:
    • anyai ágon csípőtáji törés, soványság, nagyobb súlyvesztés esetén
    • testmagasság 3 cm-t meghaladó csökkenése
    • tartós steroid kezelés
    • kalciumköves vesekőbetegségben
    • krónikus betegségek /pl. cukorbetegség,asztma,pajzsmirigy betegségek, stb./
    • tartós mozgáshiány esetén

A vizsgálat átlagosan 10 percet vesz igénybe, elvégzésének alsó életkori határa 20 év, felső testsúlyhatára 120 kg.

Milyen időközönként ajánlott?

65 éves kor feletti nők csontritkulás vizsgálata mindenképpen ajánlott. A vizsgálat megismétlése 1-2-3 évenként szükséges állapottól-, gyógyszereléstől függően.

Gyakran felmerülő kérdések a csontritkulásról

A csontritkulást a XIX. század végéig az orvosok szinte nem is ismerték. A törékeny és porózus csontozat a kórboncnokok között orvosi ritkaságnak számított. Az első világháborút követően azonban egyre inkább a figyelem homlokterébe került e kórkép, és a XX. század végére kiterjedt néprétegeket érintő súlyos globális problémává nőtte ki magát. A csontritkulást az egyik legnagyobb népbetegségként tartjuk számon korunkban. A néma járvány rohamos terjedése miatt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a 2000-es évek első 10 évét (2000-2010) a csontok és ízületek évtizedének nyilvánította.

Mi az a csontritkulás?

A csontritkulás vagy más néven osteoporosis során a csontok törékennyé, porotikussá válnak, ami a törési kockázat veszélyét rejti magában. Az elváltozás évek alatt alakul ki, sokszor tünetmentesen. A betegekben sokszor csak akkor tudatosul a betegség, amikor törést szenvednek egy rossz mozdulat vagy elesés kapcsán, ezért nevezik néma járványnak a csontritkulást. Sajnos a csonttörések sokszor súlyos következményekkel járnak, az esetek jelentős részében halálos szövődmény is kialakulhat.

Miért alakul ki ez a betegség?

A csont olyan élő szövet, ami állandó megújuláson megy keresztül életünk során. A folyamat csontbontásból és építésből áll. A fiatalkorra jellemző, hogy a csontépítés felé tolódik a folyamat, aminek eredményeképpen a csontok tömege nő. 25-30 éves korunkra érjük el a maximális csonttömegünket, ettől kezdődően a csontbontó folyamatok válnak hangsúlyosabbá, így a csonttömeg csökkenni kezd, évente kb. 1%-kal.

Kit fenyeget a csontritkulás veszélye?

A kor előrehaladtával nő az osteoporosis veszélye.

A csontvesztés üteme nők esetében a változókor utáni néhány évben felgyorsul, mivel a hormonális változás a csontrendszerre is kihat. Az élettani csontvesztés azonban a férfiakat is érinti idős korban, de a törési kockázathoz vezető állapot általában később következik be.

A csontritkulás kialakulásában a genetikai/örökletes tényezők is szerepet játszanak, a családi halmozódás előrevetíti a fokozott rizikót. Hajlamosabbak a csontritkulásra a vékony csontozatú, alacsony testsúlyú hölgyek. Akinek már volt csontritkulásból adódó csonttörése, annál sokszorosára nő a rizikója a következő törés kialakulásának.

Egyes krónikus betegségek, illetve gyógyszerek (kortikoszteroidok) szedése mellett is megnő a betegség kialakulásának veszélye. Ezen kívül a mozgáshiány, ágyhoz kötöttség szintén fontos hajlamosító tényező.

Megelőzhető-e a csontritkulásból adódó törés?

Sokat tehetünk magunk is a betegség kialakulásának megelőzése érdekében. Fontos a megfelelő táplálkozás. Ajánlatos az egészséges csont kialakulásához alapvetően szükséges, kalciumot és D vitamint tartalmazó ételek fogyasztása (pld. tejtermékek, halak, tojás).
Napfény hatására a bőrben is termelődik D vitamin, ezért javasoljuk jó idő esetén szabadban a sétát, a délutáni napozást. Az egészséges életmód elengedhetetlen része a gyakori testmozgás is, ami erősíti a csont- és izomrendszert.

A legtöbb elesés otthon történik, ami megelőzhető lehetne, néhány praktikus intézkedéssel (pl.: csúszásmentes padlózat, elektromos-, ill. telefon vezetékek biztonságos elhelyezése, a lépcsők szélének csúszásmentesítése)

A rossz látás is szerepet játszhat a töréssel járó balesetekben, ezért fontos a rendszeres szemorvosi vizsgálat, szükség esetén az előírt erősségű szemüveg viselése, a szoba, folyosó megfelelő megvilágítása.

Kerüljük a túlzott alkoholfogyasztást, és lehetőleg ne dohányozzunk. Érdemes rendszeresen ellenőriztetni vérnyomását, mert a vérnyomás ingadozások is okozhatnak szédülést, elesést.

Milyen tüneteket okoz a csontritkulás?

Az osteoporosis gyakran észrevétlen marad a beteg számára. Néhány tünet azonban figyelmeztető jel lehet, ilyen például, ha a testmagasság csökken, a gerinc meggörbül (a szoknya elől hosszabb lesz vagy azt a polcot már nem érjük fel, amire addig nyugodtan tudtunk pakolni), a hasfal megereszkedik, derék- és gerincfájdalom jelentkezik. A megváltozott testalkat egyensúlyi bizonytalanságot is okozhat.

Milyen gyógyszeres kezelési módok lehetségesek?

Ma már sokféle kezelési mód áll rendelkezésre, melyekből kezelőorvosa bizonyára kiválasztja az Ön számára legmegfelelőbbet.

Elengedhetetlenül fontos a megfelelő ásványi anyag tartalmú étrend (például tejtermékek minden formában), vagy kalciumot tartalmazó étrend-kiegészítők fogyasztása. A csontritkulás kialakulását gátló gyógyszerek hatékonyságához szükség van megfelelő D vitamin ellátottságra, tekintettel arra, hogy Magyarországon bizonyos területeken a 60 év felettiek 50-60%-a D vitamin hiányos.

A csontritkulás elleni gyógyszereknek két nagy csoportja van. Az egyik megakadályozza a kóros csontritkulás folyamatát, a másik csoport pedig a csontépítést fokozza.

A kezelésben emellett rendkívül fontos a mozgásképesség és a fájdalomcsillapítás. Ezekben segít a gyógytorna és a fizikoterápia.

HOGYAN VEHETŐ IGÉNYBE A SZOLGÁLTATÁS?

Hogyan vehető igénybe a szolgáltatás?

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által finanszírozott csontsűrűség méréséhez szakorvosi beutaló szükséges!

Elfogadható beutalók:

  •  nőgyógyászati
  •  sebészeti
  •  onkológiai
  • reumatológiai
  •  urológiai
  •  traumatológiai
  • diabetológiai
  • orthopédia
  • gasztroenterológiai
  • belgyógyászati
  •  haematológiai
  •  endokrinológiai
  • allergiológiai

Akinél már végeztek korábban csontsűrűség mérést, azok az NEAK jelenleg érvényes előírásai szerint az alábbi gyakorisággal veheti igénybe a kontroll vizsgálatot:

  • évente azok a személyek, akinek a T-score értéke gerincen vagy combnyakon -2,5 –nél alacsonyabb és gyógyszert szed. (egy naptári év +1 nap)
  • két évente: akinek a T-score értéke gerincen vagy combnyakon -1,0 és -2,5 között van. (kettő naptári év + 1 nap)
  • három évente: akinek a T-score értéke gerincen vagy combnyakon -1,0 –nél magasabb. (három naptári év +1 nap)

A fentieknél rövidebb időn belül megismételt csontsűrűség mérést a NEAK nem téríti, ezért az csak térítés ellenében végezhető. Az árakat az intézmény térítéses díjtáblázata tartalmazza.
A várakozások elkerülése érdekében, a vizsgálatot előjegyzés alapján végezzük.

Előjegyzés kérhető:

  •   személyesen a betegirányító pultnál,
  •  telefonon a +36 1/401- 1300 telefonszámon

A vizsgálat helyszíne:

1163 Budapest, Tekla u. 2/c. Főépület, I. emelet 136. szoba

Köszönjük, hogy igénybe veszi szolgáltatásunkat!

Rendelési idő

HétfőKeddSzerdaCsütörtökPéntek
07:30-13:3014:00-20:0007:30-13:3014:00-20:0007:30-13:30
Szakrendeléssel kapcsolatos,
aktuális információ:
Tartalomhoz ugrás