Általános ismeretek
A prosztata, vagy dülmirigy a férfi belső nemi szervekhez tartozó nemi mirigy. Az általa termelt váladék, a prosztataváladék a hímivarsejtekkel és az ondóhólyag váladékával együtt képezi az ondót. Felnőtt férfiaknál kb. 20 g tömegű, szelídgesztenye nagyságú szerv. A prosztata elhelyezkedését tekintve a húgyhólyag alján, de még az akaratlagos, tehát szabályozott vizeletürítést végző záróizom felett van. Rajta keresztül fut a húgycső, amelyen át a hólyagból a vizelet kiürül. A húgycső innen az akaratlagosan, általunk működtetett záróizmon keresztül folytatódik, és végül nyílik a pénisz végén a külvilágba. Ezek pontos megértése és elképzelése fontos a prosztata megbetegedéseinek megértéséhez és az általa okozott panaszok felismeréséhez.
Akut gyulladások
A prosztata gyulladása minden életkorban előfordulhat. Az általános tüneteken – mint például láz, kellemetlen közérzet – kívül a prosztatán átfutó húgycső ingerülete miatt gyakori vizelési inger, ezzel együtt csak pár csepp vizelet ürülése jelentkezik. Akár véres vizelet, vagy a húgycsőből gennyes folyás, váladékozás is jelentkezhet. Mindezek mellett végbélbe surgárzó alhasi fájdalom is jellemzi a betegséget. A prosztata annyira megduzzadhat, hogy a rajta átfutó húgycsövet összenyomja, így egyre vékonyabb a vizelet sugara. Ha teljesen elzáródik a húgycső, akkor erős, szinte állandó vizelési inger mellett nem ürül vizelet, és a köldök alatt kezd elődomborodni a vizelettel telődő húgyhólyag.
Minden esetben orvosi ellátás szükséges. A gyulladás hátterében legtöbbször bakteriális fertőzés áll, amelyet hosszan tartó antibiotikus kezeléssel lehet gyógyítani. Az elhanyagolt, nem kezelt gyulladás életveszélyessé válhat, tályog, vizelet sipoly is kialakulhat.
Krónikus gyulladás
Általában idősebb korban jelentkezik, nem kezelt, vagy nem teljesen kikezelt akut gyulladás maradványaként, vagy más, a szervezetben lévő gócból ide is átjutott kórokozók miatt. Bizonyos foglalkozási körökben, sok ülést igénylő esetekben gyakoribb. Tünetei enyhébbek, de kellemetlenek, láz nem kíséri. Jellemző tünete a hirtelen jelentkező, visszatarthatatlan vizelési inger. Fájdalom jelentkezhet a végbélben, a pénisz tövénél, a herékben és köüldök alatti hasi területen. Éjjel a beteget a vizelési inger felébreszti, akár több alakommal is. Ezeken kívül a potencia és libidó csökkenése jellemzi a betegséget. Minden esetben szakorvosi, hosszas, akár hónapokig tartó kezelés szükséges.
A prosztata méretének változásából eredő panaszok.
A prosztata megnagyobbodása a következő tüneteket okozza:
- A betegek egyre vékonyabb sugárban vizelnek, esetenként a vizelet megakad, majd kis várakozás után újraindul.
- A vizelet indulására várni kell.
- Egyre kevesebb vizelet ürül egy alkalommal, ezzel együtt a hólyag nem ürül ki teljesen. A napi átlag 2 liter vizeletet nem a szokásos hét alkalommal, hanem akár húsz vizeléssel ürül ki a hólyagból. A szinte óránkénti vizelés alvási, pihenési problémákat okoz.
- A vizelés végén utócsepegés van.
A panaszok kialakulásának az elején, vizsgálatok nélkül nem különíthető el, hogy ezt időskori nagyobbodás, esetleg daganat okozza. A sok, a patikákban recept nélkül kapható gyógyhatású készítmény reklámoktól is vezérelt szedése késlelteti az szakorvoshoz fordulást.
Ezen szereknek megvan a terápiás palettán a helyük, de nem szabad elfelejteni, hogy csak szakorvosi vizsgálat után. Jellemző, hogy a betegek jó pár hónapig szedik a gyógyhatású készítményeket, és csak ez után fordulnak orvoshoz.
Amennyiben jóindulatú prosztatanagyobbodásról van szó, a késedelem nem annyira veszélyes. Kezelésként gyógyszereket javasol az orvos, de felmerülhet műtéti megoldás, esetleg állandó katéter behelyezése is.
Rosszindulatú elváltozás esetén azonban a fenti késlekedés végzetes lehet, ilyen esetben a minél korábbi diagnózis életet menthet.
A prosztatarák
A prosztatarák tünetei részben megegyeznek a megnagyobbodásnál leírt panaszokkal, ezen túl még megjelenhet vizelés közben fájdalmas, égető érzés, valamint vér a vizeletben vagy az ondóban. A már igen előrehaladott, áttétekkel járó esetekben deréktáji fájdalom, a csípőben vagy a comb felső részében jelentkező merevség, fájdalom mutatkozik.
A prosztatarák diagnosztizálásának eszközei
A prosztata elhelyezkedésébő fakadóan legkönnyebben a végbélen keresztül tapintható. Tapintással az orvos érzékeli a prosztata nagyságát, állagát és érzékenységét. Ha az orvos a prosztatát megnagyobbodottnak, aszimmetrikusnak, a szokásosnál tömöttebbnek, keményebb tapintatúnak találja, vagy ha állományában rendellenes tömöttséget, körülírt csomót észlel
– amelyek külön-külön vagy együttesen daganat jelenlétére utalhatnak – további vizsgálatokat végez.
Egyik ilyen vizsgálat a prosztata végbélen át történő ultrahangos vizsgálata, amikor az ultrahangkészülék erre a célra kialakított vizsgálófejét a végbélbe vezetik. Ezen eljárással pontosan meghatározható a prosztata nagysága, formája és hangvisszaverő képessége.
A kivizsgálásnak másik fontos része a vérminta laboratóriumi elemzése. Ezt főként egy, a prosztata mirigyei által termelt és a vérben is megjelenő sajátos fehérje, az úgynevezett prosztataspecifikus antigén (PSA) szintjének megállapítása érdekében végzik. PSA-t nemcsak a prosztatamirigyek normális hámsejtjei, hanem a prosztata rákos sejtjei is termelnek, tapasztalat szerint prosztatarák esetén a PSA szint jelentősen megemelkedik. A PSA koncentrációja azonban a vérben a prosztata egyéb, nem daganatos megbetegedései (gyulladás vagy dülmirigytúltengés) esetén is megemelkedhet, így kizárólag a PSA-szint emelkedésével nem lehet a diagnózist felállítani.
Teljesen megbízható, végleges diagnózist csakis a prosztatából vett szövet kórszövettani, mikroszkópos vizsgálatával lehet felállítani. Ennek érdekében az orvos a végbélen át vagy a gáttájékon a prosztatába vezetett tűvel – lehetőség szerint a gyanúsnak vélt területről, vagy a prosztata állományából több helyről (rendszerint a prosztata 10-21 különböző szegmentumából) – szövetmintát vesz ki. Ez rendszerint ultrahangos készülékkel történő ellenőrzés és irányítás mellett történik. A kivett szövetmintákat mikroszkópos kórszövettani vizsgálatra küldik a rák biztos diagnózisának megállapítása vagy kizárása céljából, terápiás beavatkozások alapjául ugyanis csakis a kórszövettani vizsgálattal igazolt rákdiagnózis szolgálhat.
A prosztatarák kezelése annak stádiumától, kiterjedtségétől, és pontos szövettani diagnózisától függ, a lehetséges kezelési eljárások a műtét, a sugárterápia és a hormonkezelés.
A prosztatarák az európai népességben már a 40 év feletti korosztályban jelentkezik, igen gyakori előfordulású, a férfiak rosszindulatú daganatos megbetegedései között a harmadik helyen található. Éppen ezért fontos, hogy 40 év felett mindenki rendszeresen vegyen részt szűrővizsgálaton, különösen akkor, ha a családjában már fordult elő ilyen betegség. Az idejében diagnosztizált és kezelt betegek túlélési esélyei műtét nélkül is tíz év felett van, míg a kezeletlen esetek gyorsan halálos lefolyásúak.
Kerületünkben a jelenleg dolgozó négy urológus szakorvos által a daganat felderítése és kezelése kiemelten jó az urológiai panaszokkal jelentkezők körében, a műthető stádiumban felismert megbetegedés aránya az országos átlag felett van. U
Urológia szakrendelésünkkel kapcsolatos információkat itt találhatja.